Gyulafirátót 

Gyulafirátót a Bakony alján fekvő település. Autóval Veszprémtől 5 km-re Győr irányába a 82-es főútvonal mentén közelíthető meg, vagy a 23-as helyijáratú autóbusszal, illetve távolsági járatokkal érhető el.

A település régen és ma.

Gyulafirátót árpádkori település Veszprém szomszédságában.

Veszprémtől Dél-Nyugatra a „Pogánytelek” falu őse, nagyobb jelentőségű római telep volt, melynek alapjait Rhé Gyula tárta fel az l903-l904-ben végzett ásatások során.

A község névadója: a RÁTÓT nemzetség.

Rátót nemes Könyves Kálmán király idejében érkezett Magyarországra és ezt a helyet kapta a királytól  /l096-ban/, amely a Rátót-nemzetség ősi fészke lett, várkastélyát a mai Kálvária dombon építette fel.

A rátót nemzetségnek számos kiemelkedő alakja ismert.

A Rátóti Premontrei Prépostságot  alapító Rátót Mátyás esztergomi érsek 1241-ben a muhi csatában elhunyt. Elképzelését, a kolostor megépítését, családja valósította meg. /A kolostor maradványa gólyafészek néven ismert./

Községünk másik névadója: a Rátót-nembeli  GYULAFFY család, mely Mátyás király idejéig megtartotta a mai Gyulafirátótot, majd Csobánc várába költözött.

A község l420-tól GYULAFIRÁTÓT!

A préposti kastélyt Szilcz Károly prépost építtette l778-ban. A kastélyban csak az utolsó prépost Szentiványi Károly élt kinevezésétől haláláig /1947/. Vele együtt megszűnt a 700 éves prépostság is. l978-tól az épületben a Kastélykert Óvoda működik.

A lakosság megélhetését a földművelés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás biztosította a XX. sz. közepéig. Ma a lakosság egy része Veszprémben dolgozik. Gyulafirátóton sokan élnek vállalkozásból.

A településnek a XVIII. századtól van iskolája. 1992-ben készült el a modern iskola, amely Gyulaffy László végvári vitéz nevét vette fel.

Az iskolában bevezették a német nemzetiségi oktatást, amely lehetőséget ad a német nyelv elsajátítására, a német nemzetiség életmódjának, kultúrájának, hagyományainak megismerésére.

A németek az l700-as évek betelepítése során kerültek Gyulafirátótra. l890-ben az 1490 lakosból 698 fő német nemzetiségűnek vallotta magát.

A németek l853-ban német tanítást, misét kértek és kaptak a Veszprém megyei hatóságtól.

A század elején még jelentős német ajkú család élt Gyulafirátóton. A német kultúrának és  nyelvnek megvannak a helyi gyökerei.

Az 1950-es évekig nagyon jó rézfúvós zenekar működött a Schmid, és a Karli családban, a Gunther családban pedig harmonika és cimbalom együttes.

A Klem kocsma volt a németek mulatóhelye.

A lakosság egykori német voltát neveiben, szokásaiban, a gasztronómiában, és fotókon őrzi.

A régi Német utca ma is viseli nevét. A településen ma is élő népszokás a karácsonyi „Cristkindl”.

Gyulafirátótot l984. január l-ével Veszprémhez csatolták, de továbbra is őrzi falusias jellegét, hagyományit.

Az  l990-es évektől új lakótelepek kialakításával a lakosság száma jelentősen megnőtt.

Sorra megalakultak a civil szervezetek, amelyek a művelődési házzal karöltve együtt tevékenykednek közösség összetartó erőként, Gyulafirátót kulturális hagyományainak, helyi értékeinek megőrzéséért, a település szépítéséért.

Műemlék:  XIII. sz. Premontrei kolostor, amely a ciszterci mintát követi (Kolostor u.)

A képen: Gyulafirátót, premontrei romok, Veszprém

Műemlék épület: Prépostsági kastély (Kastély u.)

Emlékművek: -   I-II. Világháborús emlékmű, a kastély előtti téren,

 -  Gyulaffy László végvári vitéz mellszobra, az ált. isk. udvarán (Vízi u.)

 -  Rátót Mátyás dombormű, a rom. kat. templom bástyafalán (Kálvária u.)

-  Batthyány Lajos mellszobra, a művelődési ház mellett (Hajmáskéri u.)

Emlékhely: a Kálvária domb. l808-ban közadakozásból épült, l996-ban került felújításra.

                   Másolata Szentendrén a Skanzenben látható.

Hadnagy László Helytörténeti Gyűjtemény: Hadnagy László, a falu szülötte, tanár, múzeum igazgató hagyatékából, helyi tárgyi gyűjtésből összeállított kiállítás. (Pásztor u. 26.-ban) 

Forrás: http://www.gyulafiratot.hu/kultur.html